AZ AGYHALÁL: MEGÁLLAPITÁS HÁROM FÁZISBAN
 
 
 
Az agyhalál esetében a kizáró körülményeket kell tisztázni. Az agyhalál nem állapítható meg, ha az alábbiak közül bármelyik kimutatható:
- mérgezés, gyógyszerhatás (narkotikumok, hipnotikumok, drogok stb.), neuromuszkuláris blokád;
- sokk-állapot;
- metabolikus vagy endokrin eredetű kóma;
- lehülés (a vizsgálat idöpontjában mért rectális hőmérséklet 35°C alatt van);
- egyes gyulladásos idegrendszeri betegségek (pl. agytörzsi encephalitis, polyneuritis cranialis).
A második lépés az agyműködés teljes hiányának és visszafordíthatatlan megszünéseknek bizonyítása, ehhez az szükséges, hogy az alább felsorolt klinikai tünetek együttesen fennáljanak:
- Mély eszméletlenség;
- Az alábbi agytörzsi reflexek egyik oldalán sem válthatok ki:
*pupillareflex,
*corneareflex
*III. trigemino-faciális fájdalmi reakció,
*vestibulo-ocularis reflex,
*köhögés reflex a garat, trachea, bronchus ingerlésével.
- Hiányzik a spontán légzés és a légközpont bénulása igazolható apnoe-teszttel.
A harmadik lépés a hiányzó agyműködés irreverzibilitásának  bizonyítása. Ez vagy a kizárolag klinikai tünetek és a kórlefolyás megfigyelésével, vagy a klinikai tünetek mellett kiegészitő műszeres vizsgálatok révén történik.
A hiányzó agyműködés irreverzibilitását a  klinikai tünetek mellett az alábbi műszeres vizsgálati eredmények is bizonyíthatják, a vizsgáló a felsorolt modszerek közül saját belátása szerint választhat:
- ismételt transzkraniális Doppler-vizsgálat;
- Tc 99m HMPAO-val készített perfuziós szcintigram;
- négy ér angiográfia: az angiogrammokon nincs cerebrális érdeklődés.
A spinális autonom reflexek kiválthatósága az agyhalál megállapítását nem zárja ki. Olyan állapotokban, amelyekben a feltételek fennállása vagy  a tünetek nem egyértelműek, újszülötteknél, koraszülötteknél a vizsgálatot – lehetőleg 24 óra elteltével – ismételni kell.
Különös gondosság szükség újszülötteknél és koraszülötteknél, mivel a vizsgálat alapját képező reflextevékenység cask a 28-32. terhességi héten jelenik meg.
Az újabb kutatások a disszociált agyhalál fogalmán belül két állapotot különböztetnek meg:
1. az agykéreg funkciok végleges megszünte. Supratentoriális károsodásoknál a halál a reaktiv kóma, az agytörzsi reflexek hiánya és elsődleges agykárosodásnál a negativ apnoe-teszt 12 orás, másodlagos agykárosodásnál annak 3 napos fenállása esetén megállapítható. Újszülötteknél és gyermekeknél  hosszabb megfigyelési idő, EEG és esetleg egyéb kiegészitő vizsgálatok (perfusios scintigraphia stb.) szükségesek.
2. az agytörzsi funkciók végleges elvesztése. Infratentoriális károsodásoknál a fizikális és funkcionális vizsgálatok nem elégségesek, valamennyi agyi ér direkt angirográfiájával vagy sonográfiájával szükséges bizonyítani az agyi keringés végleges leálltát.
 
 
dr.Hecser L.László, egyetemi-elöadó tanár
Igazságügyi Orvostani Intézet Marosvásárhely igazgató