A méhnyakrák és a human papillómavírus (HPV)

A papilómavírus megtalálható a bőrön és a nyálkahártyákon és az általa okozott fertőzés ugyanolyan gyakran előfordul nőknél és férfiaknál is.

A HPV-nek több tucat különböző típusát írták le, ezekből körülbelül 15 több rákos elváltozás szempontjából fokozott kockázatú. A szexuálisan aktív felnőtteknek majdnem 80%-a legalább egyszer megfertőződik élete során. Egyesek megszabadulnak a vírustól, immunrendszerük kiküszöböli azt de mások szervezetében megmarad hosszú távon is.
A HPV-fertőzés legtöbbször tünetmentes és egy éven belül magától elmúlhat. A vírus jelentőségét elsősorban az adja, hogy hosszabb fertőzés esetén méhnyakrákot okozhat: a HPV fertőzés előfordulási gyakorisága méhnyakrákos megbetegedésekben 99,7 %.

Milyen gyakori a méhnyakrák?

Világméretekben nőknél a méhnyakrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés a mellrák után. Ez a daganatféleség a nők rákhalálozásának harmadik leggyakoribb oka, a mellrák és a tüdőrák után. Ez a különbség abból adódik, hogy ha idejében felfedezik, akkor még jól gyógyítható. Világszinten 2020-ban 604.000 új esetet diagnosztizáltak, Hargita megyében 2021-ben 21 új esetet vettek nyilvántartásba de biztosan sok eset felderítetlen marad.

Mi okozhatja a méhnyakrákot?

A legfontosabb kockázati tényező az állandósult humán papillómavírus fertőzés valamelyik rákkeltő típusa. A fertőzés lehet folyamatos vagy időnként kiújuló (visszatérő). A rákos daganat kialakulásának lappangási ideje akár 10-20 év is lehet, de leírtak eseteket, amikor két évvel a fertőzés után már megállapítható volt a méhnyakrák.

Minden nőnél méhnyakrákot okoz a HPV-fertőzés?

Nem. Bár a fertőzés gyakori, nem minden esetben alakul ki a méhnyakrák. Becslések szerint a nők 50-80 %-a fertőződik a vírussal élete során, sajnos a fertőzéseknek kb. feléért valamelyik, vagy akár egyidejűleg több rákkeltő típus a felelős. Egyeseknél a szervezet védekezőrendszere sikeresen legyőzheti a HPV-fertőzést, a méhnyakrák kialakulásának kockázata nélkül. Néhány nőnél azonban, akik a rákkeltő típussal fertőződtek, a fertőzés állandósul. Ha a vírus jelenlétét nem fedezik fel időben a szűrések alkalmával és a beteg nem részesül megfelelő kezelésben, fennáll a méhnyakrák kialakulásának veszélye.

A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Eleinte nem állapítható meg teljes bizonyossággal, melyik lézió halad a rák fele, így minden gyanús elváltozást citológiai vizsgálatnak, HPV-tesztnek vetnek alá és elvégzik a méhnyak kolposzkópos viszgálatát.

Milyen életkorban legnagyobb a méhnyakrák kialakulásának veszélye?

A legtöbb méhnyakrákos esetet a 45 évnél idősebb nőknél állapítják meg, az esetek 30 %-át 45 év alatti nőknél. A megbetegedés nagyon ritkán fordult elő 20 év alatti nőknél.

A méhnyakrák gyakorisága Romániában

Európában a méhnyakrák okozta elhalálozások terén Románia az első helyen áll, ez a helyzet nem változott az elmúlt 20 év során. Minden lány, aki megkezdte a nemi életet, kortól függetlenül megfertőződhet, a férfiak tünetmentesen hordozhatják a vírust, náluk is többféle rákos daganatnak kockázati tényezője.

A méhnyakrákot minden esetben a HPV okozza ?

99,7%-ban a diagnosztizált méhnyakrákban kimutatták valamelyik onkogén (rákkeltő) HPV törzs jelenlétét. 15 ilyen törzset azonosítottak, közülük kiemelt fontosságúak a 16 és 18-as számú törzsek, nekik tulajdonítható a megbetegedések 70 %- a.

A HPV fertőzés mellett más tényezők jelenléte is vezethet méhnyakrák kialakulásához, ilyenek pl: szájon át szedhető fogamzásgátló használat, dohányzás, többszöri szülés, gyenge immunrendszer (pl. HIV-fertőzés esetén stb.) és ezek együttes jelenléte, mely hatványozza a kockázatot.

Hogyan jön létre a fertőzés?

A vírus terjedésének nem feltétele a behatolással végződő szexuális együttlét létrejötte. A nemi szerveket borító bőr, nyálkahártya érintkezése során is létrejöhet a fertőzés. Az óvszer védőgátként működik, de nem küszöbölheti ki teljesen a fertőződés kockázatát. Ezért dolgozták ki a HPV elleni védőoltást, mely egyidejűleg több veszélyes típus ellen hat. A nők többsége már 30 éves koráig megfertőződik a vírussal, de erre élete során többször is sor kerülhet, mivel az előző fertőzés nem biztosít megfelelelő védelmet az újrafertőződés ellen. Sajnos nem lehet tudni, melyik alkalommal okoz méhnyakrákot a fertőzés, azt azonban megállapították, hogy a méhnyaki és hüvelyi fertőzések 50-75 százalékánál onkogén törzsek vannak jelen.

Mikor segít a HPV elleni oltás?

A méhnyakrákot okozó különböző HPV-típusok közül a GARDASIL 9 oltóanyag a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as típusok ellen nyújt védelmet.  A 16-os és 18-as vírustípus a kialakuló méhnyakrákos megbetegedések körülbelül 70 százalékáért felelős. Az oltás és a rendszeres méhnyakrák-szűrés együtt 94 százalékkal csökkentheti a méhnyakrák kockázatát.

Mikor javasolt beadatni a HPV-elleni oltást ?

Romániában a javasolt életkor 11-14 év, a Gardasil 9 nevű oltóanyag már 9 éves kortól ingyenesen adható. Az Egészségügyi Minisztérium újból ingyenes HPV oltássorozatot biztosít a 11-14 éves, 2021 szeptembertől pedig a 15-18 éves lányok számára is. Az ingyenes vakcinát a szülők a háziorvosnál kell igényeljék. A kérésnek tartalmaznia kell a beoltandó kislány nevét, személyi számát (CNP), lakcímét, valamint a szülő/törvényes képviselő személyi adatait is.

Aki HPV-elleni oltásban részesült, jogosult és részt kell vegyen továbbra is méhnyakrák-szűrésen?

Természetesen igen, a rendszers szűrés, oltással és egészséges életmóddal társítva (stabil partnerkapcsolat, óvszerhasználat stb.), a lehető legjobb módja a méhnyakrák megelőzésének.

Hargita Megye Egészségügyi Igazgatósága

Add Comment

Required fields are marked *. Your email address will not be published.